Kaplony

        Nevét ez a község a honfoglaló magyarok „Kupolon" törzsétől nyerte, melynek itt vára volt. Ebből a nemzetségből származott a Katolikus hit terjesztése és gyarapítása tekintetében halhatatlan érdemű Károlyi grófi család, melynek itt a bölcsője.

        Mezőfény

        Ez a község a régi időben is a Károlyi család öröklött birtoka volt. Ősrégi plébánia, melynek neve már az 1332.—1337. évi pápai tized szedési okiratban előfordul, de a 17. században elpusztult.

       Mezőpetri

       Ősrégi plébánia, mely már az 1332.—1333.-ban szedett pápai tized kimutatásában meg van említve. I. Ferdinánd alatt 1550.-ben „kelt okiratban tiszta magyar nevű mezőpetri jobbágyok soroltatnak fel, ...

       Csomaköz

       Ez a község hajdan virágzó város volt Szatmár vármegyében. Mint a „Kupolon" nemzetség Károlyi ágának birtoka, már a 13. században létezett. 1342.-ben a község ura, Márton, vette föl a Csomaközy nevet;

      Nagymajtény

      A hagyomány szerint hajdan nagy népességű és uradalmi székhely volt. A később ide települt sváb ajkú nép száján mai napig fennmaradt emez elnevezések: „Fácánkert", „Újváros",„Halastó", „Várdomb" ...

        Kálmánd   

        A Károlyi grófoktól ide telepített sváb ajkú római katolikus hívek fél századon át a kaplonyi plébániához tartoztak, a melynek történetében föl van jegyezve, hogy Kálmándon „1748.-ban Kálvin követőinek imaháza vala, mely építési alakja után ítélve hajdan a miénk volt.

       Csanálos

       Csanálos lakosai a Károlyi Sándor gróf által 1712.-ben Württemberg tartományból, Holczer János nevű papjukkal együtt letelepített sváboknak utódai. Ez a pap híveinek bölcs tanácsadója volt az anyagi dolgokban is;

      Mezőterem

      A sváb ajkú Római Katolikus lakosok Mezőteremre a 18. század második felében kezdenek költözni a szomszéd községekből.