Az első városháza.

     A XVIII-ik század második tizedében a nagymérvű telepítés alkalmával elszaporodván különösen az adózó sváb jobbágyság, létre jött ezáltal a városnak egy ötödik része az úgynevezett sváb rész. E sváb rész az uradalom fennhatósága alatt egy bíró, jegyző, négy esküdt és egy városgazda által igazgattatott.

    Az adózó jobbágyságnak még ez időben külön városháza nem lévén, első városháza épületének megszerezték 1775-ben a hajdani boldog-utcában, majd róm. katolikus templom-utca, (ma Someş utca) a 948-dik szám alatt mai napig is fennálló Rubleczky György-féle házat, mely telken volt egyszersmind a róm. katolikus első fiú és leányiskola is. Az adózó jobbágyok a városházát 1775-ben egyedül a maguk kasszájából szerezték.

A város bírái idő szerint.

Kik voltak a város bírái 1762-dik év előtt, - miután erről semmi jegyzet nincs, - kipuhatolható nem volt.

  1762-ben első bíró volt Kinczli Mihály.

  1764. Bakó Pál.

  1782-ben volt Valenszki Tamás.

  1787. Schmidt Antal.

  1796. Torner Sebestyén.

  1801. Major Tamás.

    1804. Özv. gróf Károlyi Józsefnétől kéri a contribuens rész, hogy a régi városházát, - salvo jure dominali - eladhassa, az új városház pedig az uraság terhe alul oldoztassék fel. Mely eladhatását a méltóságos grófné meg is engedte, oly feltétel alatt, hogy a vevő minden adót tartozik utána fizetni, az új városház adója mindaddig elengedtetett, míg az ifjú grófoknak ezt megváltoztatni tetszeni nem fog. A Rubleczky György-féle házat eladták és az új városház helységét 1804-ben szerezték meg, melynek hátsó, a ref. templom-utcára dülő része szinte az uradalomé volt, melyben az uradalom pénztárnoka Mede Ferenc lakott s e névről a későbbi időben is "Mede udvar"-nak neveztetett. (ma itt áll a kaszárnya fő épülete).

  1808. Ismét Major Tamás.

   Ez igen éltere való ügyes ember lévén, midőn nyolc év múlva hivatalát letette, igen szívre hatólag panaszolja, hogy mennyi lelki és testi törődés és fáradságba került neki a nyolc évi bíráskodás ! Mennyi kellett futni fáradni míg a méltóságos grófnétól a városháza engedélyt nyert s annak építését 1808-ban befejezhette;

1809. Vágner János.

1810. Major Tamás.

1812. Vágner János.

1814. Kántor Tamás.

1818. Seli Mátyás

1824. Krakker Taddeus.

1830-1838. Ripszom János.

1838-tól Ekher Ferencz.

1848-ig Bodnár Antal.

   1890-ben a városháza átköltözik a "Szarvas" vendéglő épületébe, 1968-ban a jelenlegi épületbe. A kétemeletes épületet mint a bejárati előcsarnok falán levő két márvány táblán is olvasható 1910-1911-ben építették, "Debreceni István polgármester idejében Magyar Vilmos műépítész pályadíjat nyert tervei szerint Illés József városi mérnök ellenőrzésével". Bankháznak építették, de volt polgári mérnöki hivatal, majd 1945 után a kommunista párt székháza.

Forrás: Asztalos György Nagy-Károly Rendezett tanácsú város története 1848-ig